Ez a nap… jesszus. Rakatszar. A reggelem botrány volt, szó szerint. Minden úgy indult, ahogy szokott, reggeli korán keléstől a sminkelésig, és a sietésig. No mindegy, ez már csak körítés. De tudnám, minek siettem ennyire. Otthonról elindultam 7.44-kor, a buszmegálló 3 percre van tőlem. Mondjuk kiértem úgy, 7.47-re, mondtam magamba, hogy jó akkor lekéstem a buszt, mert az 7.45-kor megy el, ahhoz képest sokan álltak a megállóban. Reményt láttam benne, hátha mégse ment el, csak szokásos BKV feelingesen késik. A következő busznak 7.55-kor kellett volna jönnie. Nézegettem az órámat, hogy bakker, hol van már, szétfagyok. Nem jött…tíz perc múlva se volt ott...hát mondom a k*rva anyádat most már, minden vágyam mínusz 3 fokban egy kib*aszott megállóban állni. Mivel a sztráda és a hév sínek egy vonalban vannak, ezért láttam, hogy vagy 4 hév elment amióta ott álltam. A megállóban vagy 15-en álltunk, csak nők..kérdem én mi ez, feminin buszvárás? Láttam, hogy jön egy busz ez volt azt hiszem 8.10-en akár hánykor. No kiderült, hogy ez az XY busznak az E változata, ami kivételesen, csak annál a megállóban nem áll meg, ahol vártam a szakadt buszra. Páran kiléptek kicsit az úttestre, „stoppolni” a busznak, hogy álljon meg.. baszott rá, nem állt meg. Rá úgy 20 percre megjelent a várva várt busz, ahogy léptem, nagyon fájtak a lábujjaim, a vér benne már szinte kásás volt. Szétfagytam, a lábamat nem éreztem, a buszon sokan voltak, és büdös is volt, szóval pazarul indult a reggelem. Amikor megérkeztem a kitűzött épületbe, ott is idegesítettek. Szóval, ez a nap is tökéletes.: )
